testvérek és egyebek

Arra jöttünk haza a nyaralásból, hogy a kistestvérem beköltözködött a gyerekszobába lakásfestés ürügyén. Igazán rendes pasi, mert sört is hozott magával :) Szóval ennek okán elég keveset alszom az utóbbi napokban, ugyanis amíg az aktuális sör (esetleg más egyéb is) el nem fogy, világmegváltunk a konyhaasztal mellett. Tulajdonképpen kár, hogy már csak 1-2 napig tart, valahogy visszahozta a kamaszkorunkat.

cipő

Anyukám meglepett egy masnis, mintás farmerszandállal. Érik az embert apró örömök (na jó, ennek nagyon örülök, mert jól néz ki és vágytam valami hasonlóra....)

És most nézem, hogy milyen nagyon régen nem írtam.......  Valahogy ez mostanában kimaradt az életemből. De ígérem, nem fogok fogadkozni, hogy sűrűbben leszek, úgyse tudom megtartani.

West Wing

Épp itt az ideje, hogy rákattanjak  (közvetlen a JAG után :)))). Kötelezően megnézendő sorozat. Ja, és nagy élvezettel nézem a felbukkanó más sorozatból ismerős színészeket :)))

Ritka

Tudom, ritkán írok. Valahogy elszaladnak a napok, meg olyan izé minden. Nem, most véletlen nem magánéletileg, nem gyerekileg, hanem úgy általában. Rosszabb az emberek kedve. Az enyém is. Utálom, hogy körülöttem mindenki nyűgös. Utálom, hogy a munkahelyemen folyamatosan történik valami, változik valami. Utálom az időjárást.

De most egy hétig szabadságon leszek, mert a tavalyi szabi maradékától meg kell szabadulni. Na, ezt nem utálom :)

Pont, pont, vesszőcske

A szombati csajbuli előtt leltároztam a nálam lévő, elosztásra váró mindenféle pontgyűjtős izéket. Van metro (mindenféle háztartási cuccra), Match (Lego), Tesco (evőeszköz), Spar (sütőedény). Biznisz a köbön :)

Iskola- és családi találkozó

Meglepő találkozások lehetnek egy nosztalgiakoncerten :)

Holnaptól

Középiskolás. Új időszámítás kezdődik. Megváltozott a nyáron, férfiasodott. De közben meg még az én pici babám időnként. Még egy picit.

Gondolatok a fejemben.

„York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át...”

Valamiért befészkelte magát a fejembe ez az idézet, és nem megy ki.

.

Rossz

Barátnőm anyukája nagyon beteg. És nem tudom vígasztalni, nem tudok jót mondani. Nem tudom visszaadni a reményt. Nem tudok mást, mint ott lenni mellette és meghallgatni. Olyan kevés.....

És persze, mindemellett, ilyenkor az ember hirtelen elkezd a saját szüleiért is rettegni.